Alapítványunk 2017-ben újabb két megyei településen indítja be szomszédsági önkéntes programját! A program során a résztvevő településeken felkészítést követően az önkéntesek feltérképezik a helyi adottságokat, és erre szabottan mentori támogatás mellett kiépítik, majd működtetik a szomszédsági önkéntes programjukat. A szomszédsági önkéntesek nincsenek egyedül, munkájukat a korábban indított programok önkéntesei is segítik. A jó gyakorlatokat, tapasztalatokat a Mártélyi szomszédsági önkéntes program koordinátora Tatárné Kapus Éva osztja meg a résztvevőkkel.

A szomszédsági önkéntes,

az a személy, aki érzékeli a szűkebb – szomszédság, falu, község, településrész, háztömb, utca stb. –   környezetében élők egyéni és társadalmi szükségleteit és megszólítva érzi magát arra, hogy ellenszolgáltatás nélkül, önkéntesként tevékenyen részt vállaljon ezek megoldásában. Katalizátorként mozgósítja a helyi erőforrásokat. Örömét leli a szabadon választott, mások javát szolgáló önkéntes tevékenységben.

Miért fontos a szomszédsági önkéntesek tevékenysége?

Néhány évtizeddel ezelőtt az emberek közötti kapcsolat sokkal közvetlenebb volt. A szomszédok ismerték egymást. Átszaladtak a szomszédba kölcsönkéri ezt-azt, s közben a legnagyobb természetességgel osztották meg az aktuális problémáikat. Tudták, kivel mi történik, mire van szüksége. Összefogtak a nagyobb munkák elvégzésében, kölcsönösen segítettek egymásnak, miközben megtárgyalták az élet dolgait egy pohár bor mellett. Ha komolyabb közös gondjuk akadt, tudták, ki az a közeli ismerős, cimbora, szomszéd vagy rokon, akitől segítséget remélhetnek – így hát őt keresték meg. S ezáltal meg is oldották a problémáikat, többnyire hivatali tekintélyszemélyek bevonása nélkül. A szubszidiaritás természetes jelenség volt az emberek között. A wikipédia szerint a szubszidiaritás régies jelentése: „Olyan segítségről van szó, mely elősegíti a magánszemélyek kezdeményezőképességét a magasabb társadalmi szinten lévő szervezetekkel szemben, illetve annak segítségét az adott közjó eléréséhez”.

Napjainkra ez a romlatlan emberi természetből eredő szubszidiaritás különösen a nagyobb településeken erősen megkopott. Kisebb településeken még működik, bár „régies” természetes jelenléte erősen gyengül.

Egyrészt azért fontos a szomszédsági önkéntesek tevékenysége, hogy újra élővé, jelenlévővé tegyék az emberek, szomszédok között ezt a „régies” egymásra figyelő, segítőkész magatartásformát, kovászként járják át és keltsék életre a körülöttük lévő emberek, közösségek, mikro,- és makrotársadalmak életét.

Másrészt azért fontos a szomszédsági önkéntesek tevékenysége, mert az is általános jelenség, hogy az emberek, ha már megosztják problémáikat, gondjaikat valakivel, akkor ezt szívesebben teszik egy általuk ismert és elfogadott személlyel, mint egy hivatali alkalmazottal.

A szomszédsági önkéntes program célja:

Elsődlegesen: az emberek belső késztetéséből eredő, informális önkéntes tevékenységet megfogalmazottá tenni, kimondani, formába önteni, hogy továbbadható legyen. A belső késztetésből eredő, szomszédságot segítő tevékenységet, szomszédsági önkéntességnek nevezni, ami mindenki számára érthető fogalomként a „régies” belső tartalmat hordozza.

Az önkéntes program célja tehát, hogy ezt a tevékenységi formát, tartalmat, hallhatóvá, láthatóvá, érthetővé és élhetővé tegye, a tevékenységet végzőket közösségé szervezze, és intézményi háttér biztosításával segítse munkájukat.

Másodlagosan: a társadalmi szerepvállalás megismertetése valamint erősítése.  

Ennek módja: az önkéntesség népszerűsítése a leendő önkéntesek számára, önkéntességre motiválás, az önkéntességhez kapcsolódó ismeretek tisztázása, melynek eredményeképpen egyre többen válnak rövid vagy hosszú távon tudatos önkéntessé.