Az önkéntes munka jellemzői - A KSH legfrissebb önkéntességgel kapcsolatos kutatása
„A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), valamint a Johns Hopkins Egyetem által az önkéntes munka mérésére kidolgozott módszertani kézikönyv ajánlásait a KSH az elsők között adaptálta, és ezekkel összhangban 2011 III. negyedévében a Munkaerő-felmérés (MEF) lakossági kikérdezésen alapuló felvételhez kapcsolódóan „Önkéntes munka” címmel kiegészítő felvételt hajtott végre. Ennek keretében képet kaphattunk mind a formális (szervezeteken keresztül, szervezetek javára) önkéntes munkát végzők, mind pedig az informális (közvetlenül, nem szervezetekhez kapcsolódó) önkéntesek tevékenységéről.
A kiegészítő modul második alkalommal is arról tanúskodott, hogy a felnőtt magyar lakosság jelentős hányada – több mint egyharmada – végzett önkéntes tevékenységet a kikérdezést megelőző 12 hónap során. Voltak, akik rendszeresen vagy alkalmanként segítettek anyagi haszonszerzés szándéka nélkül, és voltak olyanok is, akik csak egy alkalommal. Munkájukat azonban valamennyien olyan céllal végezték, hogy másokat, egy közösséget segítsenek, vagy egy fontos cél megvalósulását támogassák.” (forrás: KSH Az önkéntes munka jellemzői, 2016. szeptember)
A kutatás tanúsága szerint a 2011 és 2014 között eltelt időszakban az önkéntes tevékenységet végzők száma mindkét nemnél emelkedett, a női nem tagjai továbbra is többen önkénteskednek. Markáns adat, hogy az önkéntes tevékenységet végzők 94,1%-a informális önkéntesség keretében segít, azaz közvetlenül embertársának, szervezet, vagy intézmény közreműködése nélkül. Az informális és formális önkéntes tevékenységen belül a nők és férfiak aránya szinte megegyező, nem mutat jelentős különbséget. Amennyiben az életkort tekintjük, a legtöbb önkéntes a 35-65 éves korú emberek közül kerül ki, ezen belül is legtöbben a 45-49 évesek önkénteskednek. A korábbi kutatások tükrében megmaradt az összefüggés az emberek iskolázottsága és önkéntességre való nyitottsága között: a legtöbb önkéntes felsőfokú végzettségű, jelentős még a szakközépiskolások és a szakiskolások (!) aránya is, míg a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb. Érdekesség, hogy a felsőfokú végzettségűek inkább szervezeteken és intézményeken keresztül, vagy őket segítve önkénteskednek, míg a szakközépiskolát és szakiskolát végzettek jobbára közvetlenül informális módon. A gazdasági aktivitást tekintve további érdekes adatra bukkanhatunk: az önkéntesek között a munkanélküliek csupán egészen kis, kb. 4-5%-ban vannak jelen, míg a foglalkoztatottak több, mint 60%-ban, a többi önkéntes pedig az inaktív rétegből kerül ki. Lakóhely típusa szerint a községekben és vidéki városokban lakók arányaiban többet önkénteskednek, mint a budapestiek, bár mindkét lakóhelytípuson folyamatos emelkedés tapasztalható 2011 óta. A családi jellemzők is érdekes adatot szolgáltatnak: az önkéntesek között jóval több a házas ember, mint az elvált, özvegy, vagy a nőtlen/hajadon. A tevékenységi területek között vezet a házi munka, vagy ház körüli segítségnyújtás, a gyermekfelügyelet, az ügyintézés, a beteggondozás, idősgondozás, az oktatás, a kulturális rendezvényszervezés és sport. Érdekesség, hogy a katasztrófavédelmi tevékenység, a közrend védelme, a fogyatékkal élők segítése egészen hátul áll a listán. Az önkéntesek motivációja Magyarországon még a régi típusú önkéntesség (Czike – Bartal 2005:28-29) képét mutatja, csupán egészen kis százalékban végeznek önkéntes tevékenységet a tapasztalatszerzés, vagy tanulás, ismeretszerzés céljából; motivációik inkább emberbaráti tőről fakadnak. A nem önkénteskedők indoklásai azt jelzik, hogy az önkéntességet elvből elutasító, vagy attól teljesen elzárkózó emberek lényeges kevesebben vannak, a legtöbben még nem kaptak erre meghívást, nem tudták, hol, hogyan segíthetnének, nincsen most idejük, stb.
Egészen döbbenetesek az adatok, ha órára bontjuk és forintosítjuk őket: a 15-74 éves emberek 386 millió órát tevékenykedtek egy év alatt, amelynek anyagi értéke 358 millió forint!
Mivel a segítségnyújtás alapérték, gyakran nem is gondolunk arra, hogy az ilyen jellegű tevékenységünkkel önkéntes tevékenységet is végzünk, amellyel – társadalmi-gazdasági szempontból – értéket teremtünk. Márpedig az önkéntesség, mint ahogy azt az KSH kutatása is igazolja igazi alaptőke, emberi, társadalmi és gazdasági haszon.
A teljes kutatás letölthető: http://www.ksh.hu/vakbarat/letoltheto.html
Kósa Lászlóné